Ha a bevallását elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül nyújtja be az adóhatósághoz, a rendelkezés teljesítésérõl ugyanilyen módon, elektronikus üzenet formájában kap értesítést.
Amennyiben nem elektronikus úton nyújtja be a bevallását, de rendelkezik Ügyfélkapuval, az elektronikus tájékoztatást külön írásbeli kérelemre küldi meg az adóhatóság.
Ha a fentiek szerint nem értesül(het) a rendelkezés teljesítésérõl, akkor abból tudhatja, hogy a kedvezményezett az 1 százalékot megkapta, hogy a kedvezményezett neve a kedvezményezettek listáján megjelenik, illetve hogy Ön a rendelkezés érvénytelenségérõl írásbeli értesítést nem kap.
A civil kedvezményezettek listája a NAV (volt APEH) honlapján a rendelkezés évének december 31-ét követõen található meg.
Mint minden évben, idén is lehetőségünk van arra, hogy adónk egy százalékával támogassunk civil szervezeteket és egyházakat. A civil szervezetek egy százalékkal történő támogatására 1997 óta van lehetőség, egy évvel később pedig már újabb egy százalékot ajánlhattak fel az adózók az egyházaknak. Az egy százalékok felajánlása nem kötelező, de érdemes: sok egyház fő bevétele a támogatásokból származik, ugyanakkor nekünk semmiféle mínuszt nem jelent ez a támogatás, mivel semmiképpen nem tarthatnánk meg ezt a pénzt. Ha nem ajánljuk fel az egy százalékot, az államkassza felé vándorol.
Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény értelmében minden adózó magánszemélynek joga van arra, hogy adója egy meghatározott részérõl rendelkezzen, külön törvényben foglaltak szerint. Ennek köszönhetõen az adó egy része az adózó által meghatározott civil, illetve egyházi kedvezményezettekhez, valamint költségvetési elõirányzatokhoz kerülhet. A nem nyilatkozó magánszemély adójának ezen célra fenntartott része az állami költségvetésben marad.
A változó adózási szabályok, az adózók lassan, de biztosan szûkülõ köre azt eredményezi, hogy az adó 1%-os felajánlásokból befolyó összeg évrõl-évre csökkenni fog. Az adó 1%-os felajánlások így sem tekinthetõk ideálisnak, hiszen a magyar adózóknak csak mintegy fele rendelkezik adója 1+1%-áról, noha ez nem kerül semmilyen egyéb költségbe. A rossz tendenciák megállítása és a civil szervezetek, illetve egyházak jövõjének biztosítása érdekében idén még fontosabb az adó 1%-ról gondoskodni, mint az azt megelõzõ években.
Minden személyi jövedelem után adózó magyar számára adott a lehetõség, hogy adója 1+1 százalékát felajánlja valamilyen civil szervezet és egy egyház számára, mégis sokan nem élnek ezzel a lehetõséggel. Felmérésünk szerint leginkább érdektelenségbõl cselekszenek így. Pedig az adó egy százalék felajánlásával a természetet, a gyermekeket, a betegségmegelõzést, a szociális programokat, az állatokat és még számos fontos környezeti és társadalmi ügyet hatékonyan segíthetnénk. Az adó 1 százalék felajánlása ráadásul semmibe sem kerül, de akár életet menthet.
Az adó egy százalék felajánlása nem kerül semmibe, de az adóbevalláskor (vagy utána) történõ rendelkezéssel nagyon sokat segíthet!
A legtöbb adófizető nincs tisztában vele, hogy a személyi jövedelemadó 1+1 százalékának felajánlása hogyan működik, kerül-e valamibe az adófizetőnek és hogy milyen célokat, tevékenységeket támogathatnak vele. Az adóbevallás egyik fontos része, hogy a személyi jövedelemadónk 1 százalékáról rendelkezhetünk valamely civil szervezetnek, +1 százalékról pedig egyháznak, vagy kiemelt költségvetési előirányzatnak. Amennyiben nem nyilatkozunk az 1+1 százalékról, vagy lekéstük a határidőt, vagy helytelenül adtuk meg az adatokat, úgy az 1+1% az államot illeti meg. Tehát az 1+1% felajánlása nem kerül semmibe a magánszemélyeknek, ellenben akár életet is menthet vele.
A legtöbb adófizető nincs tisztában vele, hogy a személyi jövedelemadó 1+1 százalékának felajánlása hogyan működik, kerül-e valamibe az adófizetőnek és hogy milyen célokat, tevékenységeket támogathatnak vele. Az adóbevallás egyik fontos része, hogy a személyi jövedelemadónk 1 százalékáról rendelkezhetünk valamely civil szervezetnek, +1 százalékról pedig egyháznak, vagy kiemelt költségvetési előirányzatnak. Amennyiben nem nyilatkozunk az 1+1 százalékról, vagy lekéstük a határidőt, vagy helytelenül adtuk meg az adatokat, úgy az 1+1% az államot illeti meg.
A bevallások készítése során sokszor előfordul, hogy elkeveredik az úgynevezett rendelkező nyilatkozat, mely az adónk 1+1%-ának felajánlásáról szól, vagy már a bevallás részeként történő kitöltését mulasztja el a magánszemély adózó vagy a munkáltató, attól függően ki készíti a bevallást. Amennyiben ezt a hiányt még 2014. május 20-a előtt észre vesszük minden jogkövetkezmény és egyéb igazolás nélkül tudjuk pótolni, mégpedig úgy, hogy újra megküldjük a bevallásunkat a rendelkező nyilatkozat csatolásával és kérjük az adóhatóságot, hogy az előzőleg beküldött bevallásunkat tekintse tárgytalannak, mert hiányzott róla a nyilatkozatunk.
Adó 1 százalék felajánlása ÉLETET ment!
Az egy százalékról való rendelkezést korábban egy az adóbevalláshoz csatolt külön borítékban, az erre a célra szolgáló adatlap kitöltésével lehetett megtenni. Tavaly óta már az adóbevallás részeként is leadhatjuk a rendelkezésünket. Így összesen hat féle képpen is nyilatkozhatunk 1+1%-unkról. Ha nyomtatványon adjuk be az adóbevallásunkat, akkor az ún. EGYSZA lapot kell kitöltenünk, ha ezt nem tesszük meg, akkor utólag, elektronikusan vagy külön borítékban is lehetséges, nyomtatványon.
Csökkent az adó 1 százalékra jogosult alapítvány és egyesület köre. 2015-ben mintegy ötödével kevesebb civil szervezet fogadhatja az szja-ból felajánlható pénzt - írja a Magyar Nemzet. Az elmúlt három évben az adófizetők rendre nagyjából 31 ezer civil címzettet nevezhettek meg nyilatkozatukban, ehhez képest jelenleg alig több mint 24 ezer egyesület, alapítvány, illetve más szervezet szerepel a regiszterben. Kis Péter András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adószakmai szóvivője a lapnak azt mondta, csupán arról van szó, hogy átalakult, illetve megfordult az ellenőrzés menete.
